♥ Egy magányos emó története ♥♥ by: Anna Pinter ♥
Blair szülei eléggé meghökkentek az események váratlan fordulatán,de örültek Peter-nek.Miután Blair elmondta az igazságot az ő és Peter eljegyzéséről,anyukája a nyakába borult és azt mondta,legközelebb legyen őszinte,rá mindig számíthat.A Lawson és Butfly család újult erővel vetette bele magát az esküvő szervezésébe,de Peter volt a főszervező.Szerdán aztán Peter azt mondta Blair-nek,menjen csak be az iskolába és vigye be a meghívóakt is azoknak a személyeknek,akiket szeretne meghívni.Így hát Blair szerde reggel egy halom meghívóval a táskájában,fehét,fodros miniszoknyában,apró virágmintás,szűk pántnélküliben és fehér papucscipőben,két fonott copf-al ment iskolába.Mindenki nagyot nézett,mikor meglátták az (általuk ismert Blair-hez egyáltalán nem passzoló) csinos ruhában és frizurával.Hát még akkor hogy meglepődtek,mikor esküvői meghívókat találtak a szekrényükben.Merthogy majdnem mindenki kapott meghívót,még Mathilda is,csak hogy hadd lássák,van olyan,mikor az események nem körülötte forognak-hanem körülötte,Blair körül.Riley volt az első gratuláló.-Hát sikerült!-kapta a karjaiba Blair-t,mikor az belépett a kémia terembe.Ő őszintén ölelte vissza barátját-Köszöm.-De mit?-Hogy annyit segítettél.fúrta arccát Riley férfias illatú pólójába. –Nélküled nem ment volna.-Oh..nincs mit..-motyogta Riley.-És te,meg az a lány,aki miatt hívtál…hogy álltok?-Riley kissé belepirult a kérdésbe.-Hát…egész jól.-mosolygott fejét vaakrgatva.-Az király!-nevetett önfeledten Blair.Riley még sosem látta ilyen vidámnak,felszabadultnak,boldognak.Tényleg Peter-re volt szüksége. Mikor suli után Blair kilépett az ajtán,kellems meglepetés várta.Peter az iskola előtt várte,lezserül nekidőlve a korlátnak.Mikor meglátta,szexin elmosolyodott.-Ez a pasid?-Mathilda totál kiakadt.Blair büszkén bólintott.-A vőlegényem.-mosolygott.-Tudom.-felelte összeszűkült szemel Mathilda,felmutatva az esküvői meghívót.Mindenki Peter-t bámulta,főleg a csajok.Blair esküvőjének már híre ment ez iskolában,de nem sejtették,hogy ilyen lesz a vőlegénye.Ilyen…csúcspasi.Hatalmasat néztek,mikor Pet átölelte Blair-t,majd kezét lazán átdobta a vállát,úgy indultak haza.Megvolt az új téma.Mindenki az esküvőről beszélt.Hamarosan az is elterjedt,hogy Blair már régóta menyasszony volt,bár még nem voltak biztosak benne,hogy ez igaz,de már kapisgálták.Az esküvő olyan volt,mint valami iskolai rendezvény,mindenki arról beszélt,milyen ruhát vásárolt az alkalomra,akik pedig nem voltak meghívottak,csak irigykedtek.Blair nemrég az édesanyjával kiválasztotta a ruháját és megtervezték a sminkjét,haját és csokrát is. Felvirradt a szombat reggel.Blair már hatkor ébren volt,nem tudott aludni.Nagyon izgatott volt.Az esküvő után hazajötnnek majd átöltözni,aztán már el is kezdik világjáró körútjukat,amit már annyira vártak.Felkelt,mindent ide-oda pakolgatott,átnézte a bőröndjét,ami televolt a jócskán felújított ruhatárával.Az emós cuccok közül szinte minden a szekrényben maradt,köztük a csíkos harisnya is.Viszont a fekete farmer és fekete miniruha,na meg pár rózsaszín póló szintén el lett pakolva.De főként csak fidres-fodros,virágos,csinos,szép ruhák,amik igazán lányosa,és ehhez a mostani,igazi Blair-hez illettek.Az egyik fotelbe kikészítve egy vadonatúj ruha,ami csinos,de egyben kényelmes is a hosszú útra,ugyanis Amerikába mentek először,Peter barátaihoz.A ruha egy miniruha,ami szűk és végig követi alajka vonalát,indigókék és vastag pántú,a derekánál egy élénksárga,vékony,fényes övvel,vipőnek pedig egy kék tűsarkú.Nagyot sóhajtott,aztán elment zuhanyozni.Alaposan lecsutakolta minden egyes porcikáját és a haját is megmosta a kedvenc samponjával,pedig tudta,fölösleges,úgyis megint megmossák majd neki.felkapott egy kissé elnyűtt farmert meg egy pólót,beleugrott egy flip-flop papucsba és elindult a közelben lévő szépségszalonba,ahol megcsinálták a haját és a sminkjét.Útközben beugrott a ruhájáért a varrodába,ugyanis kicsit igazítani kellett a csipkéjén.Sietett,nem akart meghívotakkal találkozni az esküvője előtt.A szépségszalonban egy műkörmös,élénkvörös hajú nő összecsapta két kezét.-Olyan menyasszon lesz belőled,hogy na.-Blair feltételezte,hogy anyukája manikűröse lehetett,elvégre csak ő tudhatta,hogy ő a menyasszony.Megmosták a haját (még szép,hogy nem érdekelte őket,hogy ő már otthon megmosta,aztán ráadták a ruhát,ami elég macerás művelet volt,hát még az,hogy minden részét lefedjék egy kendővel,nehogy összesminkeljék vagy hajazzák.A műkörmös franciamanikűrözte körmeit kezén és a lábán is,közben a sminkes az arcán pepecselt.A fodrász ügyes kézzel tornyozta fel a haját.A végeredmény káprázatos volt,Blair szinte magára sem ismert,mikor a tükörbe nézett.Bőre fehér,mint a márvány,ajka még élénkebb rózsaszín,mint általában.Szemhélye ezüstösen csillog,és minden apró fény hatására ezernyi színben kezd el csillogni.Szempillái kétszeres méretűre nőttek a spiráltól,amit többszöt is áthúztak a már amúgy sem rövid szempilláin,arca rózsaszínes.Pár göndör tincs most is az arcába tódult,de nem rontotta el az összhatást,sőt,olyan érzése volt,hogy azok a tincsek kellettek oda.A haja magasra kontyozva,különösen feltűnő.Gyakorlatilag az egész konty csupa apró,bonyolult és egymástól külömböző fonatokból állt.Aki ránézett,a lélegzete is elállt.Blir halkan felnyögött,ahogy arra gondolt,hogy ezt még majd ki is kell fésülnie.Az fodrász mögé lépett és egy csillogó ezüstdiadémot tűzőtt kontyába,amit Peter-től kapott az esküvőre.Mindenki elégedetten nézegette a végeredményt.Blair káprázatosan festett….az a különleges ruha is illett hozzá,amit édesanyjával választottak,sőt,még igazítottak is rajta egy keveset,hogy igazán egyedi legyen.Pánt nélküli volt,és hófehér.A derekáig feszes és dísztelen,aztán jött a lényeg.Deréktól lefelé fokozatosan szélesedett.Nem volt abroncsos,de a rengeteg alsószoknyától úgy hatott.Hatalmas uszája volt,hogy vigyáznia kellett,hogy ahányszor megmozdult,neki ne menjen valakinek,vagy le ne verjen valamit.A ruha alsó részén (tehát derék alatt) krmémszínű háló volt,egészen az alljáig,és a hálóra rengeteg gyönyörű halvány-korall színű rózsafej volt erősítve,amik rettentően élethűek voltak,annak ellenére,hogy természetesen nem voltak igaziak.A hálóban ugyan ilyen színű babarózsák és apró,flnyes gyöngyök is voltak.Mintha Blair meghentergőzött volna egy kertben,ragasztós ruhával.Gyönyörű volt.A csokra fehér rózsákból és a ruhájához illő halvány korral színű babarózsákból állt,a virágok szárára gyöngyök voltak fűbe.És mezítláb ment az oltárhoz,mint ahogy már olyan rég megtervezte.Fülében apró fényes,fehér gyöngy csillogott,nyakában ehhez illő gyöngysor.Kontya alá betűzték a szintén ruhájához illő,derékig lógó háló-fátylat,amiben szintén volt egy-két gyöngy.Blair rámosolygott gyönyörű tükör-mására,aztán megfordult.-Mikor ér ide a kocsi?Mennem kéne a fotózásra.És a koszorúslány?-Blair és Peter Mariette-t (Blair kishúgát) és Claudia-t jelölte ki koszorúslánynak.Peter tanúja egy Amerikából érkezett barátja volt,Blair-é pedig Emily.A Brash család is hivatalos volt az esküvőre és Peter néhány nagyon közeli barátja,de közülük se mindenki,elvégre az volt a meglepetés,hogy az esküvő után már indulnak is Amerikába,a nem meghívott barátokat meglátogatni.Úgy beszélték meg,onnan aztán mindig a legközelebb eső országba mennek tovább.Kinntről dudálás hallatszott.-Oh,Blair,ez a ruha nagyon cuki!Fuu,nagyon csini vagy.Gyönyörű!-sikkantott Claudia,majd a nyakába borult.Aztán már rohant is tovább és most ő ült a fodrásszékbe,hogy elkészítség.Nagyon várta a bevonulást,elvégre a fél iskola,amerikai srácok és a barátja is látni fogja,ahogy fehér ruhában,gyönyörűen kisminkelve vonul Blair után.-Blair,Blair,de szép vagy!-kajabálta vidáman a kis Mariette,aki nagyon fel volt pörögve.A koszorúslányoknak egyforma ruhát választottak.Azok ispántnélküliek,hófehérek és fehér rojtokkal,meg csipkékkel díszítettek,ezek abroncsosak.Ők is kis,korall színű csokrokt visznek majd és kontyban lesz a hajuk.Blair kisietett az ajtón,ahol egy fekete Mercedes várta,orrán egy nagy csokor fehérrózsával.-Hát ez aranyos!-nevetett Peter-re,mikor az kiszált a kocsiból.Vőlegénye lélegzetelállítóan festett.Halványrózsaszín nyakkendőt viselt,fehér inget,fekete,szűkített zakóval,fekete,szűk vágású nadrággal és lakkcipővel.Állig érő barna tincsei oldalt hátra voltak zselézve,elől meg az a néhány rövid tincs neki is az arcába hullott,akár csak neki.Megtorpant és végignézett Blair-en,háromszor is,mint akinem nem tudja a szeme egyszerre befogadni a gyönyörűséget,amit lát.-Blair….csodálatosan káprázatosan gyönyörű vagy.-lehelte.Blair felnevetett.-Kösz.-vagy öt percen át küzföttek,míg Blair végre bepréselte magát a kocsi hátsó ülésére,amit most (így,ruhájával együtt) egészben ő maga foglalt el.Peter az a nyósülésre szorult.A sofőr egész úton néma volt,Peter a visszapillantó tükörből bámulta Blair-t.Nem bírt betelni vele.Blair pedig Peter tarkóját vizslatta. A fotózás után (ami egész délelőtt eltartott,külömböző helyszíneken) Peter-t egyből a helyszínre szállították,hogy köszöntse a vendégeket.A sofőr elment a koszorúslányokért,mert úgy volt,hogy ők és Blair együtt mennek az esküvő helyszínére.Hamarosan meg is érkeztek.A kis Mariette bájosan festett a csinos gyönyörű kis ruhában.Mézszőke haja parkettafonásban indult,aztán egy konttyal a tarkóján végződött.Ő is kapott egy kis csillogó sminket és szájfényt.Édesanyja egy kis vékony fehér csipke vállvédőt terített rá,hogy mégse legyen olyan meztelen a válla.Claudia is nagyon csinos volt.Vékonyszálú,erősen tépett vörös haját is megtudták úgy csinálni,mintha dús és egyenes lenne.Hatalmas,laza kontyot csavarta belőle a fejére.Az elől állig érő tincseket jobb oldalról átfésülték a balra,kivasalták és szép szabályosan lezselézték a füle mögé.Úgy festett,mint valami díva.A szemhély neki is csillogó,szája inkább vöröses,arcán pirosító és dupla szempillaspirál.Fülében lógós ezüstfülbevaló,Mariette-nek apró arany-gömb,mindkettőjük kezében ott a virágcsokor,karjukon finom csipkekesztyű.Beszálltak a kocsiba,Mariette Claudia ölébe,mivel Blair-nek teljes egészében szüksége volt a kocsi hátsó részére.Révedezve bámult ki az ablakon,nézte az elsuhaó épületeket,fákat,embereket,aztán lehunyta a szemét és belegondolt,pár napja még milyen más volt minden.Mert pár napja még nem gondolkodott,csak ivott,tett egy kis letérőt a jó útról,aztán siránkozott,sírt és minden remény veszve volt…aztán megtudta,hogy Peter megházasodik valaki mással,törvénytelenül.Teljesen összetört és csak azért ment oda,hogy tiltakozhasson és hogy elmondja Peter-nek,hogy szereti.Most meg…az esküvőjére készül.Peter-rel.Aki viatt annyit szendevdett,de akit mindvégig szeretett.Élete legszebb órája lesz a következő.Hamarosan leparkolt a kocsi és kisegítették Blair-t az ajtón,Claudia-ék is kipattantak.Senki sem láthatta őket,még nem voltak olyan közelségben,de innem már gyalog kellett tovább menniük.A folyó azon partján,ahol a szertartást tartották,rotkásan bár,de fák voltak,és régi,szép kövek,közülül néhány előtörő fűszál.Csönd,csak a madarak csicsergése és a folyó csobogása.Hamarosan meglátták a fehér székeket és a rajtuk izgatottan fészkelődő embereket.Blair-éket minél nagyobb ívben vezették a „folyosó” bejárata felé,hogy senki se láthassa meg idő előtt.Ugyanis a két hatalmas székszéksáv között uganis kis folyosót hagytak,amit teleszórtak halványrózsaszín őszirózsákkal.A székek és a folyosó a fák alatt van,a folyosó végén pedig a fehérrózsa kapi,amit megbeszéltek Peter-rel,mögötte a Temse,ami most nyugodt volt,csendesen csobogott,néhány kacsa úszkált rajta.Peter időközben az oltárhoz ment és az izgatott mozgolódás abbamaradt.Csönd lett és mindenki várta,hogy elkezdődjön.Aztán felcsendült a zene.Nem a szokásos esküvői indulók egyike,hanem egy lágy,megható popzene.Az énekes hangja bezengte a teret és mindenkinek megtöltötte a szívét szerelemmel. -Mi indítunk!-suttogta Claudia a kis Mariette-nek,aztán nagy levegőt vettek és elindultak.Minden szem rájuk tapadt.Claudia büszkén,megfontoltan lépdesett,Mariette komoly ábrázattal,de szinte szökellt.Peter és Blair édesanyjának is könny csillogott a szemében.Aztán Blair is elindult.Már bánta,hogy úgy dönött,egyedül vonul be,nem kell kikísérni.Mindenki megfordult és a nyakát nyújtogatta,hogy láthassa.Leesett az álluk.Mert Blair elképesztően gyönyörű volt,gyönyörűbb mint bármikor és szinte összehasonlíthatatlan a hajdani feketeloboncú emóssal.Aztán kinyitotta nagy,csillogó kék szemeit.Lassan lépdesett,hatalmas uszája sistergett,ahogy maga után húzta.Bátran,felszegett fejjel ment,közben végignézett a vendégeken.Sokan videóztak,valaki fotózott,Mathila és barátnői irigyen,de lenyűgözötten bámulták.Aztán szemével Peter-t kereste.Szerelme boldogan,mosolyogva,szemében szerelemmel és csodálattal meredt rá.Ettől is is magabiztosabb lett,elmosolyodott és kissé gyorsabban haladt tovább.Aztán már ott állt mellette.Peter megfogta a kezét és úgy hallgatták a pap szavait.A zene esküjük alatt újra szólni kezdett,de halkabban.Aztán Peter megcsókolta,és ennek a csóknak nem akart végeszakadni…aztán szerelme ajka elszakadt az övétől,bár ő még úgy maradt volna az ideig és a pap kimondta,hogy ők férj és feleség.A közönségben kitört a tapsvihar.Ő megfordult és messzire hajította a csokrát,ami a meglepett Emily kezébe esett.A vendégek nagy része az iskolás társaiból állt,ők meg hát még nem vágytak az esküvőre,csak randizgatásra,s a többi…Újra megszólalt a zene,megint Claudia-ék mentek elől,és út közben elszúrták a csokrukban lévő gyöngyöket és virágokat,aztán jött Peter és Blair,kart karba öltve.Mindenki lenyűgözve bámulta az ifjú párt. Nem terveztek nagy lagzit,naplementekor indulni akartak Amerikába.De azért egy kis ünneplésnek kellett lennie,és még addig úgy is volt idő.Kettőkor volt az esküvőjük,három előtt egy kicsivel ugyebár vége is lett.Bőven volt idejük.A székeket eltávolították,ahogy a rózsakaput is.Helyette hosszú asztalokat hoztak be,aztán ínycsiklandó fogásokat,amiekt egy nagyon jó étteremből rendeltek.Betolrák a tortát is.Fehér volt,rajta apró gyöngy és rózsa-cukorkák,a tetején pedig egy szép marcipán,ami egy szőke menyasszonyt és a vőlegényt ábrázolja,amint megcsókolják egymást.Peter és Blair közösen fogta a ksét és vágta az első szeletet a tortából.Egy nem túl népszerű,de jó zenekart hívtak zenélni.A hangulat nagyon jó volt.Mindenki táncolt,kiabált és menyasszonytáncot is rendeztek.Kattogtak a vakuk és az ifjú párt,meg a tortát fényképezték.Blair is jó pár fotót készített Peter-ről,a családjáról,a barátairól,tortától,és az anyukáját is megkérte,hogy kapja le Peter-t és őt.Ezeket a fotókat aztán majd albumba akarta rendezni.Mikor aztán a nap már egyre lejjebb ment,az ifjú pár elbúcsúzott a bulizóktól,akik még hajnalig folytatták a mulatozást és Blair lakásához hajtottak.Peter kihámozta szerelmét a hatalmas menyasszonyi ruhából,kibabrálta hajából a fátylat és a diadémot.Blair megfordult és csókot nyomott Peter szájára,aztán elviharzott a fürdőbe lemodni a sminkjét.Ez vagy tíz percbe telt.Aztán gyorsan lezuhanyzott és belebújt a nászúti ruhájába és cipőjébe.Kivette a fülbevalót és kibontotta kontyát.Kemény húsz perc volt,mire ki tudta fésülni a csupa kóc és fonat haját.Az elejéből hátrafogott egy kicsit,hogy ne lógjon a szemébe,aztán már ment is vissza Peter-höz.Férje (igen,már férje) egy térdig érő,barna lennadrágban és kockás,rövid ujjú ingben várta,a zselét (nyilván a konyhacsapnál) kimosta a hajából,így az most nedvesen lógott az álláig.Elmosolyodott,és ettől Blair-nek elakadt a lélegzete.Elképesztően jól nézett ki,elképsztően helyes volt…Visszamosoylgott rá,fogta a bőröndjét,Peter is a magáét és elindultak.Lakása ajtaját kulcsra zárta,a kulcsot kistáskája zsebébe dobta.Most nagyon sokáig nem fog visszatérni ide,de nem érdekelte,ha Peter-rel lehetett,valahol máshol.Majdnem elájult,mikor megpillantotta a ház előtt várakozó kocsit.-Ezt meg…hogyan?-nyökögte.Peter mögé lépett és átkarolta a vállát.-Szükségem volt már egy autóra.-De egy ilyenre…atya ég!És külömben is…a repülőn hová teszed?-vigyorgott Blair.-Komppal megyünk.-jelentette ki Peter mosolyogva. –Ez a kocsi meg hidd el,kevésbé volt drága,mint a most következő utazások.-Blair Peter karjába boxolt aztán a piros cabrio-ferrari hátsó ülésére hajította a bőröndjét és táskáját.Peter is bepakolta a maga cuccát,aztán bepattant a volán mögé,Blair mellé.-Indulhatunk?-villantotta elő Peter vakítóan fehér fogsorát.-Indulhatunk.-bólintott ünnepélyesen mosolyogva Blair.Megcsókolták egymást.Aztán mikor a nap a horizont alá bukott,elhajtottak az új élet kezdete felé.
Szavazás