♥ Egy magányos emó története ♥♥ by: Anna Pinter ♥
Eközben Blair-ék már a második utcán szántottak végig,az épületet keresve.Az egyik sarokban aztán a lány megtorpant,olyan hirtelen,hogy Riley teljes erőből beleütközött és mindketten a földön végezték.-Ez az?-Blair bólintott.-Csak ez lehet.-a ház kerítése magas ésfából készült,bőven jutot neki graffity-ből.A ház (már amennyi kilátszott belőle) romos,a meszelés kopott,a tégla sok helyen kilátszik,a tetőn néhány lyuk…-Másszunk be!-indítványozta Blair.-Oké.-egyezett bele Riley,bár vonakodva indult a kerítés felé.Blair magabiztosan előrement és az egyik mélyebb lyukba a kerítésen bedugta a lábát.Kecsesen fellendítette magát a kerítés tetejére,s bár az vékony volt,véonyabb,mint a gerenda,ő mégis légies könnyedséggel suhant rajta végig,majd egy puha bokorba ugrott.-Hűha.-hüledezett Riley és ő is felküzdötte magát a kerítésre.Persze,ő nem volt az gerenda-királynő,ez meg is látszott: azzal a mozdulattal,hogy feljutott a kerítésre már át is esett a túloldalra.-Grat…-forgatta a szemeit Blair,majd Riley-joz lépett és felsegítette.Végig néztek a házon,ami immár teljes egészében a szemük elé tárult.Így közelről még rozzantabbnak tűnt,mint a kerítés mögül.A pókok hálóikkal átszőtték az ablakok csücskeit,a fű a hasukig felért,a fal omladozott.Láthatóan teljesen el volt hanyagolva,senki sem törődött vele.Nem csoda,hogy még nem vette meg senki!-Szerinted itt is lehetnek feliratok?-tudakolta Blair.-Valószínű.Elvégre Emily és Kayla itt éltek és a pasas szerint Rachel is sokat volt itt.-Hol nézzünk körül?-Gondolj az anyjukra…nyilván,ő semmit sem tudott.Olyan helyre kellett vésniük,ahol ő nem találja meg.-Igazad van!-hűlt el Blair. -Te vagy az ész!-Alap.-kacsintott cinkosan barátja és a ház felé vették az irányt.-A falon nem lehet.-Nem.-értett egyet Riley.-Ki kéne deríteni,melyik volt Emily és melyik Kayla szobája.-Jó ötlet.-a házba érve por és doh szaga csapta meg az orrukat.Néhány molylepte rémülten felreppent az ajtócsapódásra.Szinte minden sarokban pókháló lógott,legtöbbjük tele mollyal és léggyel.A szoba,ahol álltak teljesen üres volt.,kivéve egy régi,bordó kanapét,ami ott porosodott középen.Valószínűleg ez volt a nappali.A nappaliból két ajtó nyílt,mindegyik nyitva volt.Az egyik mögött újabb helyiség,a másik mögött falépcső.-Ez talán a konyha lehet..-lépett át Blair a másik helyiségbe vezető ajtón. –Igen,ez biztosan a konyha volt.-régi,rozsdás csap fekszik kötörve a földön,a falból néhány helyen csövek állnak ki,nagy,világosságot adó ablak egy beázott rész felett.-Az anyjuk itt sokat lehetett…nem hiszem,hogy itt lehetne véset.-Szerintem se.Nézzük át az emeletet.-ahogy sejtették,ott négy szobát találtak.Az egyik egy tágas,világos helyiségbe vezetett,ami (furcsa mód) teljesen be volt rendezve.Azonban az itt lévő tárgyak szintúgy el voltak hanyagolva,mint a ház többi része.-Nyilván a családtól elszökő fiúé,Emily bátyjáé.Elvégre mindek vitték volna magukkal a már nem hozzájuk tartozó egyetemista cuccait?-Igazad van!-helyeselt Riley,aki kezdte élvezni ezt az egész nyomozást.És be kellett vallania,főként Blair miatt.Tudta,hogy helytelen,de tetszett neki a lány.Nem volt ez elsöprő szerelem,nagy tűz,csak egyszerűen vonzódott hozzá.De Blair már menyasszony volt,így hát nem is reménykedhetett abban,hogy egyszer majd egy pár lesznek.És persze ott van Mathilda,aki miatt még mindig egy kicsit bűntudata van.Elhatya a barátnőjét egy menyasszony miatt,aki végül csupán a haverja lett.A szobában poros könyvek,könyvespolc egy kopottas,pókhálós íróasztal,doh szagú ágy,poros,kissé penészes ágyneművel.Blair az íróasztalhoz lépett és kirámolta annak tartalmát a könyveket,tollakat,füzeteket és sárgás papaírokat csak maga mellé szórta.Nem ezeket kereste.Végül ráakadt egy fényképalbumra.-Figyeld!-Riley mellé guggolt és felnyitották a könyvet.Egy kissé termetes,de meleg szemű asszonyság mosolygott a képről,karjában egy kis fekete hajú,bongyor babával.Egy másik képen egy magas,szemüveges fiú áll öltönyben,vörös rózsával a kezében,mögötte fehér szalagon a „Ballag már a vén diák…” felirat kékkel.A babakori és ballagási képek után a szoba lakójának (feltételezhetjük) a barátairól volt pár kép,aztán egy újabb,amin a már idősebb szemüveges fiú egy szeplős vöröshajú lánnyal csókolózik.Aztán jött az,amit kerestek…Egy magas,vékony,göndör hajú lány,mellette egy alacsonyabb,karcsú,szőke lány,sápadt ovális arcából kissé mélyen ülő zöld szemek merednek az emberre.Emily és Kayla…egyértelmű.-Istenem…-nyögött fel Blair,mikor egy olyan képhezn ért,amin kajla egy barna hajú fiú mellett áll mosolyogva,aki átkarolja a vállát. –Ez Peter….tudtam..-Hadd nézzem!-Riley az album fölé hajolt és megszemlélte a fotót.-Szóval Peter Kayla barátja volt.-Igen,úgy tűnik.Vajon mikor szakítottak?-Csak kiderül majd…-motyogta Riley és továbblapozott.Találtak képeket Emily-ről egy másik,hozzá hasonló lány társaságában,és egyet,amin egy One Direction posztert tart maga elé.Aztán képsorozat Kayla-ról…A lány minden képen egy kicsivel vékonyabb,sápadtabb,a szeme egyre beesettebb,a bőre egyre vékonyabbnak tűnik,az utolsó kép meg szinte összhasonlíthatatlan az első képen látott életvidám,helyes kislánnyal.A képen Kayla egy tolószékben ül.Természetellenesen vékony lábai ernyedten lógnak a lábtaróra,karjai (jól mondta a férfi) mint egy-egy csont,szinte élettelenül feküdtek az ölében.Kendőkbe és pulcsikba van burkolva.Szőke haja kifakult és kivékonyodott,egy csoffadt copf-ban lóg a vállára.Az arccsontjai szinte átütik pergamen vékonyságú hullafehér bőrét,amin itt-ott lilás-fekete foltok éktelenkednek.A mosolya erőltetett,a szája cserepes,szeme beesett,alatta sötét karikák..mint egy halott.Csak a szeme zöldje volt az,ami még mindig csillogott,bár a pillantásából is szenvedés sütött.-Szegény…-suttogta Blair együttérzéssel.-Ez..ez nem normális…ezek…orvoshoz se vitték…-nem tudott mást mondani.Nem jutott szóhoz.Ez a lány…ez a semmi,ez a csont és bőr roncs a képen,Peter volt barátnője…ez az a régen eleven,szőke,vidám lány az első képről?Hihetetlen…Becsapták az albumot,ami valószínűleg nem a hajdan itt lakó fiúé volt,mivel ő már nem volt itt Kayla betegségénél.Az albumot egyikük sem akarta újra megnézni,csak mentek tovább a következő szobába.-Nézd!-élénkült fel újra Blair és az egyik szoba ajtajára vésett kopottas,már jól ismert betűkre mutatott: Emily Brash -Azt hiszem,megtaláltuk a szobáját.-vigyorgott Riley is és benyitott.Blair követte.Üres,fehér,kopott falak,koszos padló,semmi több.De az egyik fal hemzsegett a különböző írásoktól.Közelebb léptek és böngészni kezdték a falat.Valószínűleg kulcsuk volt a szobához,ugyanis nem valószínű,hogy az anyjuk tudott ezekről a dolgokról.A „Kayla-ért” és az Em & Rachel” felirat szerepelt a legtöbbször.De volt ott más,érdekesebb is.Míg Riley kattogtatta a fényképezőgépet,Blair hangosan,lesápadva olvasni kezdte.-„Peter Lawson & Kayla Brash,szerelmetek örök,ne félj.”-suttogta jéggé dermedve.-„Peter Lawson másik fele te vagy,s ne félj,tiéd lesz még.Meggyógyulsz.Szeretünk.”-nem bírta tovább. –Riley,folytasd inkább te…-nyögte.Riley eltette a gépet és Blair mellé lépett.-Peidg innen válik igazán izgalmassá…-tátotta el a száját,miután átolvasta a sorokat. –Ezt hallgasd!-Blair érdeklődve fordult felé. –„Innen kér buszmegállónyira a harmadik sarkon lévő jobb oldali temetőben,a K16 sorban a 6. sír.Szeretetünk örök.”Te,ezek a múltban éltek?Jesszusom,mi a franc lehet ott?-Nem tudom,de az az érzésem,hogy megyünk a temetőbe.-Várj!Még nincs vége. „Az udvarunkban álló diófa alatt 3 deciméter és 4 centiméter mélyen.Fontos,ne felejtsd!”-Te,figyelj,ez már nekem végképp sok,vagy inkább sokk…Nem tartod ezt mind egy kicsit furának?Minek ekkora ügyet csinálni Peter és Kayla régi,elfelejtett szerelméből és a lány betegségéből?Nekem eszembe nem jutott volna ilyen írásokat és jeleket csinálni…én…Könyörgök,ez egy modern világ!-fakadt ki. –Kik voltak ők,időutazók?Most minden olyan nehéz…Kayla és Peter.Peter és Kayla.Ez olyan…-Tudom,értem,mire gondolsz.Figyelj.Nézzük meg az udvarban lévő valamit,aztán menjünk a temetőbe.-Oké.-Blair-t újra elfogta az izgalom,a szemei csillogtak,az arca kissé kipirult. –Egy pillanat,csak felírom az útmutatót a temetőhöz.-kis füzetet kapott elő,és egy tollal ráfirkantotta a falon látható adatokat,aztán Riley után ment. Az udvarban valóban ott állt egy diófa.Semmi nem utalt arra,hogy a fa alatt rejtőzzön egy rég elásott tárgy.Ásó nem állt rendelkezésükre,tehát kézzel álltak neki.Mit sem törődve az útjukba akadó gyökerekkel,élősködőkkel és kosszal,lejjebb és lejjebb ástak,míg nem találtak valami keményet.Leporolták a fekete,nedves földből-egy újabb album volt,de jóval vékonyabb,mint az előző.Szó nélkül felcsapták,és elmerültek a képekben.Kayla…csak Kayla-ról voltak fotók,sok közülük szerelmes kép Peter-rel.Nagyon fontos lehetett ez a lány számára,ha így elrejtették…Az egyik képen Peter és Kayla megcsókolják egymást.Egy másikon ölelkeznek.Vannak babakori képen,néhány,amikor még kislány volt.Az egész olyan,mintha az életét mesélné el.Az album megmutatta,hogy lehet egy kövérkés,nevető csecsemőből először egy boldog,szerelmes galamb,aztán egy egyre jobban sorvadó,vézna,beteg lány.-Mit csináljunk.Itt hagyjuk?-kérdezte Riley csendesen a könnyező Blair-től,akit megviseltek a képek Peter-ről,amint mást ölel és másra néz úgy,mint legutóbb őrá és a szegény,beteg lány szomorú története…Valyon most hol van?Még mindig szereti Peter-t?Talán vissza is kapja…-Ne,ne hagyjuk itt.-döntött végül letörölve könnyeit.-Ne vesszenek kárba.Rakjuk el mind a két albumot és menjünk.-Riley pár percre eltűnt a házban,végül a másik albummal a kezében tért vissza.Elrakták mind a kettőt,majd vissza se nézve a legközelebbi buszmegálló felé vették az irányt. Hamarosan ott álltak szemben a temetővel.Elszántan léptek be és nekiláttak megkeresni a K16-os sort.Halotti csend volt.Nyomasztó csend,amit mintha nem illene megtörni.Mintha a halottak minden szóra figyeltek volna,ami fennt elhangzott.Mintha hallanának,éreznének és látnának.Csendben lépkedtek,és összerezzentek,ahányszor egy apró kőre vagy egy falevélre léptek.-K13,K14,K15….K16!-formálta szájával az olvasottakat,megszólalni nem akart.Kiszámolták a hatodik sírt,majd megtántorodtak a döbbenettől.-Ezt nem hiszem el!-bámult Blair a feliratra. –Istenem!Milyen szomorú történet…milyen rossz befejezés..-újra hullani kezdtek a könnyei.A sír Kayla-é volt.Élt 14 évet.A neve,születése és elhalálozása dátumán és a kereszten kívül pár karcolt sor is olvasható volt,Emily írásával: Elmentél,de tovább élsz,és most már boldog lehetsz,hidd el nekem,nem hazudok,hidd el,ő is szeret!E.+R.-Emily és Rachel…-Blair bólintott.-De nem szerette…nem,Peter engem szeretett tovább,sőt,meg sem említette Kayla halálát.Valószínűleg a temetésén se volt ott,az lehetetlen.Hiszen ő akkor már Amerikában volt…Talán nem is tud róla.-újra eleredtek a könnyei.-Csitt,semmi baj…semmi baj..-ölelte át Riley a vállát és letörölte a könnyeit.Blair kibontakozott az ölelésből és lehajolt egy szál szásszorszépért.Az üres vázába csúsztatta és némán meredt a sírra.Nehéz volt elképzelnie,hogy ez alatt a súlyos kő latt fekszik Peter volt barátnője,Kayla Brash,akinek az élete egyre közelebb került az ő szívéhez…Érezte,hogy kedvelni tudta volna a lányt,ha ismerte volna.De hát nem ismerte.Intett Riley-nak,hogy induljanak és hátat fordítva sírnak elindult. Az egész hazafelé vezető úton Emily,Kayla és az ő életén gondolkodott…Mennyi összefüggés,mennyi megeggyező dolog!Emily élete ugyanúgy hihetetlen,kívülről betegesnek tűnhető,és szomorú…Elvégre beleszeretni egy világsztárba,aztán látni,ahogy az mással van együtt,az anyád eltilt a modern cuccoktól,zenéktől,a húgod halálos beteg…És Kayla élete.Szerette Peter-t,aztán meghalt.Az orvosok talán meggyógyíthatták volna,de hát nem vitték orvoshoz.Az ő élete meg…hát,12 éves korában menyasszony lett,a vőlegénye,meg mintha véglel felszívódott volna…Mindegyikük élete érdekes,furcsa és szomorú.Se neki,Blair-nek még lehet happy end-je,ahogy Emily-nek is,ha csak még mindig nem szereti Liam Payne-t,ugyanis neki most is van barátnője,és nem valószínű,hogy dobja Em-ért…Viszont Kayla…már sohasem lehet happy end-je.Soha.Meghalt,anélkül,hogy bármi jó történt volna vele,vagy hogy a legfőbb kívánsága teljesülhetett volna.Meg kellett találnia Emily-t és Rachel-t…beszélnie kellett velük!Alig észlelte,hogy megáll a busz.Riley-nak kellett levonszolni a járműről,ami már az iskola mögött állt.Blair kikapcsolta gondolatait és az épületre meredt.-Szerintem sprinteljünk,mert nem lenne valami jó,ha rajtakapnának minket a lógáson…-Remek ötlet!-rohantak,amíg az iskola el nem tűnt a láthatárról.-Én most…tudod,szeretnék egy kicsit egyedül lenni.Nem baj?-Persze,megértem.Figyelj,otthon kihívom a képeket meg felnyomom a gépre is és átküldöm.-Jó.Én belevetem magamat a levéláradatba..-Oké,hát akkor holnap találkozunk.-Szia!-mosolygott Blair,azzal intett és haza felé indult.Agyát újra elöntötték a különböző gondolatok.Peter levelei…ezek még mindig nyomasztották.Mi van,ha az utolsó levélben azt írja,hogy ne várja vissza.Akkor mi van?Akkor másodpercek alatt összeomolhat az élete.Olyan lenne,mintha újra megszületne.Mindent elölről kellene kezdenie,eldobni magától a régi emlékeket…Benyitott a lakásba és lehuppant az egyik fotelbe.Bekapcsolta a mellette fekvő rádiót.Green day ment,azt bírta.Combján dobolta a zene ritmusát.Így ment ez a szám végéig,aztán valami nyálas szerelmes dal következett,szóval Blair sebtiben kinyomta a gépet.Feltápászkodott és a szobája felé vette az irányt.Előhúzta a levélkupacot és egy újabb olvasatlan példányt emelt le a tetejéről. Blair!!!Nem tudom,megsértődhetttél,vagy valami…de biztos okod van rá,hogy nem válaszolsz nekem.De nekem is okom van aggodalomra!Ha…ha más fiú van a dologban..én…nem tudom,elszökhetek és gyalogolhatok meg stoppolhatok,hajókra lóghatok fel,és mehetek vissza hozzád London-ba,csak hogy nincs se házam,se semmim….Csak egy szavadba kerül és megpróbálom,ha nincs kifogásod a hajléktalan lét ellen.Szeretlek!És kérlek..válaszolj!Mert nélküled én már kezdem elveszíteni önmagam…És ne aggódj,engem nem vonzanak más lányok itt,Amerikában.Kitartok melletted örökké!!Képzeletben csókol és ölel: Peter Lawson Blair rögtön a következőért nyúlt.Egyszerre szomjazta Peter szavait és félt tőlük.Nem tudott ellenállni,hogy vőlegénye írását olvashassa.Egyszerre három borítékot is feltépett és mind a három levelet kiterítette maga elé. Szerelmem!Csak hogy tudd,veled mindent megosztok és nincsenek titkaim előtted,tessék,ezt is elmondom:Tudom,sosem meséltm nekem Kayla Brash-ról.Nos,vele járta te előtted (Persze nincs okod agggodalomra:már a múlté!!!Meghívták a mi családunkat is egy nagy grillpartira.Ott ismerkedtünk meg.Megtetszett és elhívtam sétálni.Még aznap este össze is jöttünk.Neki is tetszettem és már kezdtük úgy érezni,az egész jövő a miénk.Csak hogy aztán ott voltál te,és én már rég nem szerettem Kayla-t,de nem akartam megbántani…féltem a könnyeitől és attól,hogy fájdalmat okozok szegénynek.Olyan törékeny volt!De aztán egyre szomorúbb és fájdalmasabb képpel jött a találkáinkra.Megörültem,hogy végre kiszeretett belőlem,és így is történt.Már egyáltalán nem vonzottuk egymást,és szakított velem (hál’égnek).Persze,a nővére,Emily nagyon kedves lány,jóban vagyunk,de csak barátok!!!És Kayla-val is tartjuk a kapcsolatot,de ne aggódj,vele is szigorúan csak barátok vagyunk!!!Tessék,elmondtam.Ha egyedül érzed magad,szerintem nyugodtan ismerkedj meg vele,kedves lány és sok bennetek a közös-szerintem.Örökké szeret: Peter Menyasszonyomnak,Blair Annarose Butfly-nak!Megismerkedtél vele?Ha igen,ugye,hogy kedves lány?Képzeld,tele vagyunk dogákkal és leckékkel,amikre osztályzatot kapunk…nagyon kemény ez a suli!!!Már várom az év végét,nagyon nagy a hajtás.Itt most nagyon meleg van,szinte minden nap kijárunk a haverokkal a strandra.Igen,vannak lánybarátaim is,de nincs senkivel sem kapcsolatom-csak veled!Ott mi újság?Gondolom nincs olyan meleg és az eső is sokat esik,de remélem te jól érzed meged és boldog vagy.Hiányzol!Képzeld,mindenkinek veled dicsekszem.Mind elhűltek,mikor megtudták,hogy menyasszonyom van,de felnéznek rám ezért a komoly dologért.Már mind nagyon kíváncsiak rád.Mondtam nekik,milyen csodálatos,gyönyörűséges,angyali lány vagy,szóval már nagyon szeretnének találkozni veled.Majd ha elmegyek érted,és elkezdjük körbeutazni a világot,első sorban oda viszelk és bemutatlak nekik.Mit szólsz?Már a fejemben kész is van az útitervünk!Washington,New York,Los Angeles,Hollywood,Florida?Mit szólnál aztán a Kanári-szigetekhez,Egyiptomhoz vagy Alszkához?Majd eldől a sorrend!:)Szeretlek: Pet. Blair-em!Figyelj,nem tudod,mi van Kayla-val?Nem válaszol a leveleimre,és Emily sem!Furcsa…Eddig mindig visszaírt.Mondta,hogy beteg és Emily is említette,de nem tudom,most mi van vele…Talán kórházba került?Nem járnál utána?Kérlek,mert aggódom érte.Ő egy jó barát és aggasztana,ha nem tudnám,mennyire súlyos a dolog.A suliban a hajtás egyre észveszelytőbb!Most,hogy közeledik az év vége,a dolgozatok és a feleltetések száma a kétszeresére nőtt!!!El tudod te képzelni,hogy itt ez mit jelent?Száz helyett kétszáz…körülbelül.Még mindig nagyon meleg van.Megtanultam szörfözni!Nagyon jó sport,neked is tetszeni fog!És a vízisízés is szuper!Nekem már nagyon hiányzol,remélem én is neked!Várj rám türelmesen,szeretlek!Vőlegényed,Peter. Blair némán meredt maga elé.Szemét ellepték a könnyek,mint mindig,mint mindig,mikor Peter leveleit olvasta.De ezek most más könnyek voltak.Hát persze,hogy neki is hiányzott Peter!És hogy mi történt Kayla-val?Meghalt.Ez az igazság.És ez mutatja az idő múlását is.Félév körül ment el.Már az évvégéről ír.Mikor elment,Kayla és Emily valamiért eldugták a leveleit.De aztán Kayla meghalt,Emily-ék elköltöztek.Egyértelműen Rachel dugta el a többi,későbbi levelet,befejezve Emily-ék munkáját.Peter azt akarta,hogy barátkozzon össze Kayla-val.És azt mondta,várjon rá.Hát ő várt,vár és várni is fog.Kis büszkeség töltötte el,mikor újra átfutotta a sorokat,amikben Peter arról ír,hogy mindenkinek vele dicsekszik.Félretolta a leveleket és töprengeni kezdett.Most hova tovább?Hogy találja meg Emily Brash-t és Rachel-t?Remek ötlete támadt.Jó,elég egyszerű ötlet,nyilván másnak már sokkal előbb eszébe jutott volna,és az esélye,hogy rájuk találjon ezzel a módszerrel,majdnem hogy nulla,azért mégis megpróbálta.Felcsapta a laptop-jáz.Idegesen dobolt ujjaival,amíg töltött a gép.Gyorsan bejelentkezett és belépett facebook-ra.Már jó rég nem nézte meg az üzeneteit és az értesítéseit.29 üzenet.Mennyi?Idióta fiúk a telefonszámukkal…és Riley képei!Ezaz.Gyorsan rákattintott és letöltötte a fotókat.Átnézte őket,majd mint aki biztos a dolgában,bepötyögte az Emily Brash nevet a „találd meg az ismerőseidet” rublikába.Uff….egy csomó találat.Ő egy magas,göndör hajú lányt keres,aki nagy valószínűséggel nincs kapcsolatban,és Rachel a legjobb barátnője.Rákattintott a „részlete keresés”-re.Megadta,hogy Emily egyedülálló,a testvére Kayla Brash.És…egy találat!Hát ez zseniális…hogy ez eddig nem jutott eszébe!Balszerencséjére az üzenőfala,profiképe és ismerősei nem nyilvánosak.Francba!Látja,hogy egyedülálló,csalá:Kayla Brash,zene:One Direction,Liam Payne,Britney Spears,Paramore,filmek: Bridget Jones naplója,The Twilight saga,Harry Potter,könyvek: Harry Potter,Lúzerek és bálkirálynők,Twilight,na meg az e-mail címe.Hát,őt pont ezek az adatok érdekelték legkevésbé.Neki az ismerőseit és az üzeneteit kellett volna csekkolnia…Félt,hogy a legrosszabbat kell tennie,ami egy bűntény.Fel kell töretnie Emily facebook-ját.Az iskolában egy csomó olyan srác volt,aki pénzért kalózkodott.Régen mindig irtózott ezektől a (manapság) elég népszerű csávóktól,most azonban már megértette azokat,akik azt mondták,nem rosszból törték fel a jelszavakat…Persze,a legtöbben önérdekből,vagy bosszúállásból csinálnak ilyet,de neki csak pár üzenetet kellett elolvasnia.Na meg,hogy hol lakik.Aztán már is minden tiszta sor.Oda mennek hozzá Riley-val és kifaggatják,jobb ötlete ugyanis nem volt.Egy cetlire ráfirkantotta az Emily e-mail címét és egy gyurmaragasztóval a falára tapasztotta,hogy el ne felejtse.Minél előbb el akarta ezt az ügyet intézni,de most nem mehetett be az iskolába,mert akkor kiderül,hogy megint csak lógott,na meg úgy is mindjárt vége a tanításnak.Újra megnyitotta a Riley által küldött képeket.Próbált kiolvasni valamit az összes nyomból együtt.Lássuk,hol voltak a vésetek.Egy a postaládában,egy másik az egyik fán a parkban,egy a temetőben ez síron és persze a Emily szobájában a falon…meg még ott a cetli is,ha azt nyomnak lehet nevezni,vagy Emily neve az ajtón.És persze a Brash-ok múltját sem lehet figyelmen kívül hagyni.Emily élete és Kayla élete…ezek voltak a kulcsok.Hiába tűnődött,semmi ésszerű nem jutott eszébe.Átküldte Riley-nak Emily facebook-címét és megírta,mi a terve.Kijelentkezett és a szekrényéhez lépett.Ha holnap korán szeretne beérni a suliba,elő kell készítenie,mit vesz majd fel.Egy egyszerű,szűk fekete farmert és egy szürke,rózsaszín masni mintájú bő pólót halásztt elé,meg egy pár zoknit.Visszalépett az íróasztalához és kihúzta az ékszeres fiókját.Egy vastag,rózsaszín hajpánt,egy kis halálfejes fekete fülbevaló és három fekete karperec.A ruhákat a szék támlájára,az ékszereket a karfájára pakolta,aztán elment zuhanyzozni.Aznap már nem készült menni sehová. Jólesett beállnia a meleg víz alá és átdörzsölni testét a barack illatú tusfürdővel.Megmosta a haját is,aztán törölközőbe csavarta magát.Előkapta a fésűt egy szögegyenesre fésülte fekete tincseit.Bedugta a hajszárítót a konnektorba és nekiesett a hajának.Négyes fokon szárította,nem tőrődött vele,hogy szinte elég a fejbőre,csak minél előbb végezni akart.Hátracsatolta a frufruát,belebújt egy fekete csipkebugyiba és egy fekete csipke-melltartóba,gondolta,ebben kényelmes lesz aludni,aztán bevetette magát az ágyába és bekapcsolta a TV-t.Valami vígjátékra vágyott,vagy thriller-re,semmiképpen se drámára vagy romantikára.Épp Family Gay ment,elnevetgélt a póénokon,közben gumicukrot rágcsált.Még egyáltalán nem volt álmos,és különben is,még csak hét óra volt. Kilenc óra elmúlt.Blair a gumicukros tálkával a hasán aludt,a TV-ben valami sorozat ment.Lassan,egyenletesen szuszogott,miközben egy kövér légy csapódott megannyiszor az ablaküveghez.A lámpa még égett,a redőny nem volt lehúzva.Eléggé kifáradhatott.Az álma értelmetlen volt.Színek,ismerős arcok,nem volt semmi történése.Fárasztó napok voltak mögötte és álltak még előtte,ideje volt végre kialudnia magát.
Szavazás